"The challenge for me is to get them game ready as effectively as possible..." Andre Whyte interjú

How has your transition been from coaching Fehérvár Enthroners to joining Diósd Saints? Can you highlight some key differences between the two teams?

Firstly, though, I appreciate the organization in Székesfehérvár. I think it’s very important to note that neither my football career, nor my coaching career started there. Infact, my biggest impression in Hungary started in 2018 with the Miskolc Steelers. The organization which gave me an opportunity to play 2 seasons with them, and it was a great experience despite not having the best season in 2019 after a championship run in 2018. Football remains the same in the whole European circuit for the most part. There’s a lot of work to be done to change the culture, the approach, and the atmosphere of the sport from the management , to the players, all the way down to the fans. With that being said, the key difference between any team in Hungary is the experience the players have and the resources available from respective teams.

What lessons or insights did you carry over from coaching the Enthroners that you find particularly valuable in your new role?

Ever since I started playing football at the age of 7, I approached the game with ultimate focus, effort, and energy. I’ve always been a starter, and one of the best players on my team. So this is how I look to encourage and develop the guys I work with and coach. What coaches aim to do is get their players to „buy into the system”, but a lot of coaches believe a particular system works for everyone, and I believe that not to be the case. The defense I coached in Istanbul is very different from the defense I coach here in Diósd, so I had to figure out the appropriate system for my guys here. With that, I believe it gives us the best chance to win, because the system is geared to their strengths.

What specific challenges did you face in adapting to a new team environment at Diósd?

The players here in Diósd have fewer guys with several years of experience of playing football. Those players who have very limited experience , also find themselves in either starting roles or backup roles. The challenge for me is to get them game ready as effectively as possible so that we try and bridge the experience gap as much as possible while also making them feel comfortable and loose to go out and make plays on game day. I feel as if we are doing a great job thus far, from the new guys receiving and applying the knowledge to the field, and the veterans increasing their level of play.

Did you find yourself having to adjust your coaching style or mentality when working with the Saints?

Not at all, my motto is to be yourself when coaching. I’m a soft spoken person in real life, and I approach communication with my players the same way. At the end of the day we are all human beings who deserve respect, and that’s the way it should be on the football field. Of course there are times to be stern and raise your voice a bit to get a point across, but to belittle someone into trying to get them to play better or focus better makes no sense to me. I think the guys appreciate me connecting with them in the manner I do.

How do you perceive the overall team dynamics and player mentality at our team?

The better teams I’ve either been a part of or played for had an amazing camaraderie off the field, and I think this is very important in team dynamics. Here in Diósd I would like to see more of it. But this is what I elude to with regards to culture, football is not a sport you play for a few hours at practice time and game times, you have to live it, you have to talk about it, you have to be engaged in it, and you have to be engaged with the people that are in it. Your family, your teammates, your coaches, your fans, are all about the culture, and we have to do more to incorporate this understanding into the sport to help it grow.

 

André, thank you for your time. We’ll see you on the field soon. GO SAINTS!

Milyen volt az átállás a Fehérvár Enthroners padjáról a Diósd Saintshoz? Ki tudnál emelni néhány lényeges különbséget a két csapat között?

Először is, nagyra értékelem a székesfehérvári szervezést. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy sem a futballkarrierem, sem az edzői pályafutásom nem ott kezdődött. Sőt, a legnagyobb magyarországi benyomás számomra 2018-ban a Miskolc Steelersnél kezdődött. Azzal a szervezettel, amely lehetőséget adott arra, hogy 2 szezont játszhassak náluk, és ez egy nagyszerű élmény volt annak ellenére, hogy a 2018-as döntőbe való menetelést követően a 2019-es nem a legjobb szezon volt. A futball az egész európai körforgásban nagyrészt ugyanaz maradt. Rengeteg munka vár még ránk, hogy megváltoztassuk a sportág kultúráját, szemléletét és légkörét a vezetőségtől , a játékosokon át egészen a szurkolókig. Ezzel együtt a legfontosabb különbség a magyarországi csapatok között az, hogy a játékosok milyen tapasztalattal rendelkeznek, és milyen erőforrások állnak rendelkezésre az egyes csapatoknál.

Milyen tanulságokat, esetleg meglátásokat hoztál át az Enthroners edzői munkájából, amelyek különösen értékesek lehetnek az új szerepkörben?

Amióta 7 éves koromban elkezdtem focizni, mindig is maximális összpontosítással, erőfeszítéssel és energiával közelítettem a játékhoz. Mindig is kezdő voltam , és az egyik legjobb játékos a csapatomban. Így igyekszem bátorítani és fejleszteni a srácokat, akikkel dolgozom és akiket edzek. Az edzők célja, hogy a játékosok „bevegyék magukat a rendszerbe”, de sok edző azt hiszi, hogy egy adott rendszer mindenki számára működik, és én úgy gondolom, hogy ez nem így van. Az a védelem, amelyet Isztambulban edzettem, nagyon különbözik attól a védelemtől, amelyet itt Diósdon edzek, ezért ki kellett megtalálnom a megfelelő rendszert az itteni srácok számára. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ez adja a legjobb esélyt a győzelemre, mert a rendszer az ő erősségeikhez igazodik.

Milyen konkrét kihívásokkal szembesültél a Diósdnál az új csapatkörnyezetbe való beilleszkedés során?

Diósdon kevesebb olyan srác van, aki több éves futballtapasztalattal rendelkezik. Azok a játékosok, akik nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek pedig, egyből vagy kezdő vagy cserejátékos szerepkörben találják magukat. Számomra az a kihívás, hogy a lehető leghatékonyabban felkészítsem őket a játékra, hogy megpróbáljuk a lehető legjobban áthidalni a tapasztalati különbséget, miközben azt is elérjük, hogy kényelmesen és lazán érezzék magukat, hogy a játéknapon ki tudjanak menni és játékra készek legyenek. Úgy érzem, hogy eddig nagyszerű munkát végzünk, az új fiúk megkapják és alkalmazzák a tudást a pályán, a veteránok pedig növelik a játékszintjüket.

Át kellett alakítanod az edzői stílusod vagy mentalitásod, amikor a Szentekkel elkezdtél dolgozni?

Egyáltalán nem, a mottóm az, hogy legyél önmagad, amikor edzősködsz. A való életben halk szavú ember vagyok, és ugyanígy közelítem meg a játékosokkal való kommunikációt is. A nap végén mindannyian emberek vagyunk, akik tiszteletet érdemelnek, és ennek így kell lennie a futballpályán is. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor szigorúnak kell lenni, és egy kicsit felemelni a hangodat, hogy megértessük a lényeget, de lekicsinyelni valakit, hogy jobb játékra vagy jobb összpontosításra bírjuk, számomra értelmetlen. Azt hiszem, a srácok értékelik, hogy ilyen módon kapcsolódom hozzájuk.

Hogy látod az általános csapatdinamikát és a játékosok mentalitását csapatunknál?

A jobb csapatok, amelyeknek vagy a részese voltam, vagy amelyekben játszottam, elképesztő bajtársiassággal rendelkeztek a pályán kívül, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos a csapatdinamikában. Itt Diósdon szeretném, ha ebből több lenne. De ez az, amire a kultúrával kapcsolatban kitérek, a futball nem egy olyan sport, amit néhány órán keresztül játszol az edzéseken és a meccseken, hanem meg kell élned, beszélned kell róla, részt kell venned benne, és részt kell venned azokkal az emberekkel, akik benne vannak. A családod, a csapattársaid, az edzőid, a szurkolóid mind a kultúráról szólnak, és többet kell tennünk azért, hogy ezt a megértést beépítsük a sportágba, hogy segítsük annak fejlődését.

 

André, köszönjük hogy időt szakítottál kérdéseinkre. Hamarosan találkozunk a pályán. GO SAINTS!