
Balog József: „Teljesen más játszótér a HFL, mint az alsóbb osztályok.”
1.) Szia Joci! Szeptember óta te viszed a HFL egységet a hátadon. Az, hogy HC lettél mennyi extra munkát tesz a válladra?
Furcsa helyzet ez számomra, hiszen ez az első alkalom hogy HFL csapatot kell vezetnem HC-ként. Magára a feladatra próbálok az első pillanattól kezdve úgy tekinteni, mintha a saját vállalkozásomat igazgatnám. Nem kell nekem a legokosabbnak, legtapasztaltabbnak vagy legszebbnek lennem, sokkal hasznosabb a csapat számára, hogy ha olyan szakemberek segítik a munkámat, akik igazán jók a szakterületükön, és úgy látom, hogy ez jól működik. Sikerült egy olyan edzői stábot kialakítanunk, ami 100%-osan megállja a helyét a hazai HFL bajnokságban, de megkockáztatom, hogy akár magasabb szinten is tudná hozni a kötelező minimumot. Gondolok itt Miakich Gáborra és Luke-ra, akik munka oroszlán részét ők teszik bele.
Ami viszont nem átruházható dolog egy HC életében, az a felelősség, ezzel tisztában is vagyok, próbálom a helyén kezelni ezt a helyzetet, és szerencsére sok olyan tanácsadó vesz körül a háttérben, akik már jól ismerik ezt a beosztást, és bármikor fordulhatok hozzájuk, mint például nagymúltú beszélgető társamhoz Kovács Istvánhoz, vagy korábbi kollégámhoz Zahovay Ádámhoz. Hozzájuk nem nagyon tudok olyan kérdéssel fordulni, amire ne lenne válaszunk vagy minimum véleményük.
2.) Mekkora extra munkát jelent a HFL fizikálisan, illetve mentálisan? Hogy lehet kezelni a játékidőt, illetve a megnövekedett igényeket és elvárásokat a top ligára?
Teljesen más játszótér a HFL, mint az alsóbb osztályok. Mindenben a maximumra kell törekedni, nincs kompromisszum, mindenkinek a top formáját kell előcsalogassuk, játékosoknak és edzőknek egyaránt. Nem fér bele a megalkuvás, ez a szint hamar kidobja magából azokat, akik nem oda valók. Mentálisan is sokkal nagyobb a nyomás, nálunk pedig még az is rátesz egy lapáttal, hogy új belépők vagyunk a HFL-be, a bizonyítási kényszer ott fog lebegni a fejünk felett végig az alapszakaszban.
Szerencsére a minden szempontból stabil háttérstábunk óriási segítség nekünk abban, hogy csak a szakmai dolgokra kelljen koncentrálnunk, mindent próbálnak biztosítani számunkra, amire szükségünk van a minőségi munkavégzéshez.
3.) Az őszi / téli időszakban nagyon sok hazai és külföldi igazolással erősített a csapat. Mi a megközelítésed arra, hogy most egy új közeg épül fel, és viszonylag rövid idő van összecsiszolódni?
Az általunk igazolt játékosok egytől egyig kiválóak a saját posztjukon, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy egy csapatként is tökéletesen fognak együttműködni. Idén a legnagyobb feladunk nekünk edzőknek, hogy a sok-sok egyéniséget összegyúrjuk valami homogén szerű állománnyá, amit a bajnokság végén akár már csapatnak is nevezhetünk. A játékosok között folyamatosan javul a kémia, lassan mindenki megismeri a másikat, aki mellette fog küzdeni a pályán. A mi dolgunk az hogy, ezek a kötelékek erősödjenek és kialakuljanak olyan dolgok, amik hosszútávon is egyben tudják tartani a különböző csapategységeket. Szerencsére nem az első fordulóban kell bizonyítanunk, hogy egy csapattá értünk a közel 3 hónapos felkészülés alatt, van még bőven idő 2025 Július 12-ig, hogy a maximumot nyújtsuk.
4.) Az edzői gárda is megújult, hiszen a védelem és a támadójáték élére is új ember került. Hogy látod az eddigi munkájukat? Nehéz volt az összeszokás?
Miakich Gábor munkásságát nem nagyon kell bemutatnom, beszélnek helyettem az érmek és a kupák amik még egy olyan alternatív univerzumban születtek, ahol a HFL talán európai szinten is jó bajnokságnak számított, és emiatt felértékelődnek ezek az emlékek vele kapcsolatban. Pedagógus lévén hamar megtalálja a közös hangot mindenkivel, legyen az játékos vagy edző, szakmailag tökéletes a pozíciójára, sok jó ötlete, van ami előre mozdítja a dolgokat, és a hatalmas kompromisszum készsége sok helyzetben kisegítette már a stábot. Teljesen szabad kezet adtunk neki a védelemmel kapcsolatban, hiszen így lehet a leghatékonyabban dolgozni, és a bizalom is megvan Gábor felé, hogy egy pusztító védelmet fog letenni az asztalra.
Luke-ot 2024 júliusa óta ismerem, számomra a semmiből került elő és 1 szezon alatt HFL bajnoki címig vezette a Titánokat. Ennél jobb ajánló levél nem is kellett, amint szabaddá vált, le is csaptunk rá. Luke eszméletlenül proaktív, a focival kel és fekszik, néha egy kicsit túl is tolja a dolgot. Nagyon jó munkát végez a támadósorral, eszméletlenül jó játékos állománnyal dolgozik, de folyamatosan emeli náluk a lécet, nagyon maximalista, tényleg csak a tökéletes teljesítményért osztogatja a dicséreteket. A kulturális különbségek miatt vele egy kicsit lassabban indultak a dolgok, de szépen felveszi a fonalat, napról napra több dologban értünk egyet. Szerencsére közös a cél, csak az odavezető utat látjuk néha másképpen.
5.) Hogy látod a HFL idei mezőnyét?
Az idei HFL-t egy kicsit erősebbnek gondolom ,mint a tavalyit. A legtöbb csapat kitömte magát importokkal, úgy érzem, hogy mindenki villantani szeretne idén valami kiemelkedőt. Diósdon is jobb láb a gázon, bal láb a jobb lábon, teljes erővel szeretnénk berobbanni a bajnokságba, hiszen mi is kíváncsiak vagyunk rá, hogy pontosan mekkora erőt tudunk képviselni egy folyamatosan fejlődő teljesítménnyel és egy teljesen új, azelőtt még soha nem látott csapattal.
Nagy mumusnak és esélyesnek tartom a Cowbellst, főleg a személyes kötődés miatt, de nem írjuk le egyik csapatot sem, minden meccsre úgy fogunk készülni, mintha az az utolsó meccsünk lenne. Tisztában vagyok vele, hogy az összes ellenfelünk vadászni fog ránk, főleg az erős marketingünk miatt, biztosan parázs csatákat fogunk vívni a pályán, de még lehet azon kívül is.
Köszi Joci, további jó munkát kívánunk!